Még mielőtt sor kerülhetett a betegkezelésre, az oktatóink "belénk verték", hogy az első lépés az anamnézisfelvétel során a stomatoonkológiai szűrés. Azt hiszem, mindannyian elmondhatjuk, beleértve sok, már évek óta praktizáló fogorvost, hogy nem minden alkalommal végezzük el ezt kellő alapossággal, idő szűke, türelmetlenség stb. miatt. Véleményem szerint sokkal jobban oda kellene figyelnünk erre a lépésre, hiszen minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy számos betegség esetén a nyelv, a szájnyálkahártya, a nyirokcsomók elváltozásai gyakran sokkal hamarabb megjelennek, mint az egyéb szerveket érintő tünetek. Ezen kívül jól tudjuk, hogy hazánkban igencsak magas a szájüregi rák előfordulása.

 Nem vagyok tisztában viszont azzal, hogy amennyiben a fogorvos gyanús szájnyálkahártya elváltozást, nyirokcsomót talál, mi a következő lépés? Beutalhatom  belgyógyászatra, ha olyan jellegűnek ítélem pl. a nyelv elváltozását?

Megtekintések: 1411

Válaszoljon erre

Válasz erre a beszélgetésre

Örülök, hogy ilyen őszinte vagy. De kérdezem, hogy ha szerinted ilyen nagy szerepe van a stomatoonkológiai szűrésnek, akkor a fogorvosok miért nem korrektül végzik ezt? Jók a képeid!

 Én úgy gondolom, hogy sokan nem akarják felvállalni a felelősséget, vagy "nem mernek" ekkora jelentőséget tulajdonítani annak, hogy ez valóban a mi elsődleges feladatunk! Természetesen a legkönnyebb áthárítani a felelősséget a háziorvosra, fül-orr-gégészre vagy a belgyógyászra, de éppen az a probléma a szájüregi rákkal, hogy nem okoz különösebb panaszt, egy "nem gyógyuló sebbel" Magyarországon nem keresnek fel az emberek egy belgyógyászt!  Ezen kívül azt hiszem, igen kevés információval rendelkeznek a magyar betegek a szájüregi rák rizikófaktorairól, megelőzéséről és a tüneteiről.

 A jövőben a munkám során én biztosan nagyobb hangsúlyt fogok fektetni a stomatoonkológiai szűrésre és a betegek tájékoztatására, mert azt gondolom, hogy mi, fogorvosok és leendő fogorvosok, nagyon sokat tehetünk azért, hogy megváltoztassuk a ma fennálló igen ijesztő epidemiológiai képet a szájüregi rákról. 

 

Nagyon örülök, hogy ilyen fogorvos kollégáim lesznek, csak ne veszíts majd a lelkesedésedből! Hogyan fogod tájékoztatni a pácienseket a szájüregi rák rizikófaktorairól, megelőzéséről és a tüneteiről? Mit mondasz nekik?

Bolla Júlia mondta:

 Én úgy gondolom, hogy sokan nem akarják felvállalni a felelősséget, vagy "nem mernek" ekkora jelentőséget tulajdonítani annak, hogy ez valóban a mi elsődleges feladatunk! Természetesen a legkönnyebb áthárítani a felelősséget a háziorvosra, fül-orr-gégészre vagy a belgyógyászra, de éppen az a probléma a szájüregi rákkal, hogy nem okoz különösebb panaszt, egy "nem gyógyuló sebbel" Magyarországon nem keresnek fel az emberek egy belgyógyászt!  Ezen kívül azt hiszem, igen kevés információval rendelkeznek a magyar betegek a szájüregi rák rizikófaktorairól, megelőzéséről és a tüneteiről.

 A jövőben a munkám során én biztosan nagyobb hangsúlyt fogok fektetni a stomatoonkológiai szűrésre és a betegek tájékoztatására, mert azt gondolom, hogy mi, fogorvosok és leendő fogorvosok, nagyon sokat tehetünk azért, hogy megváltoztassuk a ma fennálló igen ijesztő epidemiológiai képet a szájüregi rákról. 

 

Megkérdeztem szakértőnktől, Dr. Sipos Ferenctől (Te is kérdezhetsz a szakértőktől). A válasza:

Az elsődleges feladat szövettani mintához jutni a szájnyálkahártya elváltozásból és/vagy a nyirokcsomóból. Ebben inkább fej-nyak sebész vagy fül-orr-gégész tud segíteni.

A szájüregi daganat az egyik leggyakoribb tumoros megbetegedés ma Magyarországon. Ez a tény nagyon megdöbbentő, hiszen a szájüregi daganatok korai jelei hamar észrevehetőek.  Ezért kell rendszeresen fogorvoshoz járni, valamint tükörben nézegetni kell a szájunkat is. A korai diagnózist követő, időben elkezdett terápia lényegesen kevesebb szenvedéssel jár, és sokkal eredményesebb mint a későn elkezdett kezelés.



Hozzászólás a beszélgetéshez

RSS

Hirdetés

Partnerek

© 2019   Created by admin.   Működteti:

Profilkártyák  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek